Az Isten szerelmére, uralkodj magadon!

A megpróbáltatások, a kellemetlen emberek és a frusztráló körülmények feldühíthetnek minket – ráadásul nem tűnnek el egyhamar az életünkből. A jó hír viszont az, hogy mindez nem a te problémád! A hangulatodat ugyanis nem az határozza meg, ami veled történik, hanem az, ami benned történik!

Azt képzeljük, hogy az életünk azonnal jobbra fordulna, ha meg tudnánk változtatni az embereket és a körülményeket – csakhogy megint jönnének más emberek és körülmények, amelyekkel foglalkoznunk kellene, igaz?

A lényeg nem az, hogy a külső körülményeket irányítsuk, hanem az, hogy a belső dolgainkat kézben tartsuk.

” Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.”

Az ilyen város védtelen a támadásokkal szemben. Egyetlen módon garantálható a biztonságod: ha nem az embereket és a dolgokat akarod irányítani, hanem a védőfalak karbantartására összpontosítasz.

“De én alkalmatlannak és sebezhetőnek érzem magam az emberek és a körülmények miatt.” – mondhatod. – Állj ellen a gőgösöknek és érezzél kegyelmet, amikor alázatos vagy.

Valójában a saját hiányosságaid felismerése az első lépés a teljesség felé vezető úton. A második lépés annak elfogadása, hogy önuralmat belülről kifelé kell mutatnod.

Harmadik lépés annak megértéseben rejlik, hogy az önuralom nem a fogösszeszorító elszántságból származik, hanem a lélek gyümölcse.

Amikor engedelmesen aláveted magad a benned élő léleknek, ő meg fogja erősíteni a falaidat, és segít szilárdan megállni az ellenséggel szemben.

Szép álmokat! (Vonzerő)