Ölelés,

Te tudod mi az a romantika? 

Vannak szerintem ezzel kapcsolatban téveszméink..

Amikor megkérdik, hogy romantikus vagyok, akkor én az életem elején azt mondtam, hogy nem. Én a pörgős, rugalmas, határozott, dinamikus embereket kedveltem és ebből is a rosszabb fajtát. A rossz fiúkat. Mi nők így nevezzük azokat a férfiakat, akik naponta gyászba ölik a női lelket. Nyálasnak és értelmetlennek tartottam. De rájöttem, hogy csak azért, mert nem tudtam fogadni. Aztán rájöttem, hogy az udvarlásról beszélek és nem a romantikáról. 

Mára lelassultam de még mindig a rossz fiúkat vonzom. De most nem is pszichológia órát tartok magamnak, hanem valahogy meg akarom magyarázni, hogy a virág és autó ajtó kinyitása nem a romantika jele, hanem az udvariasságé, szereteté. 

Ha egyszer valaki nekem azt mondja, hogy ne hívjam meg ebédelni, mert ne költsem erre a pénzt én szinte köldökig vérig sértve érzem magam. . De ha te akarsz enni, akkor egyél. Na akkor ezt az embert az otthonomban sem kínálom meg addig, amíg nem jön rá, hogy az én szeretet gesztusom az lett volna, hogy kedveskedek. El nem tudtam volna képzelni, hogy egyedül leülök enni és Ő vár. De ha a másiknak ez elfogadható, akkor máshonnan indul a szeretetnyelvünk. 

Valahogy azt érzem, hogy mi emberek a magyar nyelven belül is különböző nyelvet beszélünk. Más szavakat használunk, más környezetben használjuk és másképp szoktunk a kifejezésükhöz. Meg kell tanulnunk egymás nyelvén, egymás szeretet nyelvén, mert különben paraszt lesz a másik a szemünkben. 

Szóval az udvariasság, a tisztelet, szeretet kimutása nem a romantika kategóriájába tartozik. Ne tessék összetéveszteni se nőnek, se férfinek. 

Számomra a romantika: amikor úgy érintem meg, amikor figyelek a másik kifejezés módjára és tudom, hogy melyik mozdulat, melyik szó hat nála és melyik testrésze megsimogatása okoz számára egy mámorító érzést. 

Simogatás – Tudsz simogatni? Ja, hát te olyan bolond nő vagy, hát persze, hogy mindenki tud simogatni. Na, akkor elmondom, hogy nem így van. A kéz le – föl mozgatása az megvan. Értem én, de azt, hogy milyen ütemben húzod a kezed le és föl, hogy ujjbeggyel vagy tenyérrel érinted ezek mind meghatározzák a mozdulat hatását. 

Nem ugyanúgy húzgáljuk a kezünket a másik hátán, ahogy a hajmosás után a törülközőt a hajon mozgatjuk.

A játékosság, a lelassulás egy kapcsolatban miért értelmetlen? Amikor mi nők azt mondjuk, hogy lassabban, abba ne tessék már belehalni. Csak arra vágyunk, hogy érezzük, hogy a másik is benne van a pillanatban és élvezi az én testem érintését.

Ha ugyanúgy húzogatnák a farkadat le-föl, ahogy te a hajadat törlőd, akkor neked az izgalmas lenne? Van, aki erősen, van, aki gyengén, van, aki mindent markolva, van, aki közben csókolva, van, aki térdelve, van, aki nyálasan szeretik. Mindenki másmilyen és igenis hiszem, hogy minden szexuális élmény más és minden párkapcsolat más és nem hiszem, hogy Jánossal a sex ugyanolyan, mint Károllyal. Ha ezt mondja egy férfi, hogy szerinte a test mindenre egyformán reagál, akkor ezen elgondolkodom… 

– miért mondhat ilyet? 

– gondolkozott azon, hogy ami az egyik lánynál bejött a másik azt utálja? 

– az orgazmus, az igen, az orgazmus mindenkinél, de ez a legfontosabb és mindenki egyformán teszi? 

Bírom, amikor azt hallom a férfitől, hogy én imádok gyönyört okozni. És tudsz is? Az utat is képes vagy végig járni? Ha egy nő 20 percig is képes guggolni és a férfi farkán játszani a másiknak megfelelő ütemben, akkor a férfi is legyen nyitott. Tudod mit, az orális játéknál még lehetséges, hogy hosszan is képes a férfi elidőzni, de nem érti, hogy miért kell a nő mellét is sokáig csókolni, vagy a köldök környékét puszilgatni vagy markolni a feneket, játszani a másik testével. Minek ez az egész? 

Vagy Te nem ilyen vagy?